Pincészet: Nikolaihof

A Nikolaihof a legrégebbi szőlőbirtok Ausztriában, melynek története majdnem 2000 évre vezethető vissza a római időkig. Nikolaihof falaiban a korai keresztény Agapit székesegyház maradványait lehet felfedezni, ebben tartott a Passaui Zarándok Püspök Kr.u. 985-ben egy zsinatot. 1075-ben a korábbi “Freihof”-ra mint a passau-i St Nikola Apátság központi igazgatási székhelyére utaltak egy szövegben, a mai kápolnát ennek az apátságnak az Ágoston-rendi kanonokjai hozták létre. Már a kelta idők óta termeltek itt bort. Ennek első írásos bizonyítéka Kr.u. 470-ből származik, St Severin és a rómaiak idejéből. Az első írásos utalás: Wachauban már a kelták kora óta készítettek bort. Hogy valóban ez a birtok-e a legrégebbi szőlőbirtok Ausztriában nem számít a ház úrnőjének: “Tény, hogy itt Mauternban, az otthonunkban, már a római időktől kezdve, és valószínűleg még korábban is készítettek bort. Ezen felül Nikolaihof évszázadokon keresztül politikai erők gócpontja, később pedig vallási és spirituális központ volt. Ezért történt, hogy Gottweig kolostorát a mi kápolnánkból alapították meg”. A főépület elemei és vonásai a 15. századot tükrözik: a napjainkbeli Nikolaihof fő jellemvonásai a 15. századból származnak, de az ember mindenhol a régi római erőd maradványaiba ütközik. Minden kor rajta hagyta nyomát. Ma Christine és Nikolaus Saahs üdvözli vendégeit fogadásokon és borkóstolókon a szekularizált kápolna helyreállított gótikus boltívei alatt. A római kriptában létrehozott pince: a ház alapjai egy római-kori lópatkó-alakú torony, valamint egy fából és földből álló erődítmény idejébe nyúlnak vissza; Kr.e. 63-ba. Magát a pincét egy római kriptában építették meg és mivel a talajszint kb.egy métert süllyedt ezer év alatt, az “évgyűrűk” tisztán látszanak a falakon.